B A R A n g o l ó: A Zelnában jártam – fine dining élmény Balatonfüreden



Mióta a Zelna Borbár és Vinotéka megnyitott a Tagore sétány egyik csücskében, gyakran vetettem lopott pillantást a teraszon önfeledten borozgató vendégekre. Valljuk be, kisgyerekes anyukaként az utóbbi pár évem nem pont az önfeledt borozgatásról szólt. Ezért is voltam olyan izgatott, amikor lehetőséget kaptam arra, hogy egy kellemes, kora nyári délutánon a Zelna legújabb menüjét végigkóstoljam. Ez egy egészen újszerű gasztronómiai élmény lesz – ezt már előre sejtettem, de a végeredmény minden korábbi elképzelésemet felülmúlta.


A tulajdonosok, Lukács Lilla és Barabás Barna - az Arcok a TÓ körül sorozat többi szereplőjéhez hasonlóan – igazi „balatoni újrakezdők”. A jól megszokott fővárosi életüket és munkájukat maguk mögött hagyva költöztek a Balaton mellé, mégpedig azért, hogy belevágjanak valami teljesen újba: ami nem más, mint a borászat. De mit ér egy jól menő borászat egy borbár nélkül? Így született meg a Zelna Borbár és Vinotéka Balatonfüreden.

Korábban csak borkorcsolyákat, tapasokat és kísérőket kínáltak az italok mellé, de a közönség igényeit felmérve hamar rájöttek arra, hogy meleg ételekre, azaz melegkonyhára is igény lenne a vendégek részéről. 2020 októberében már minden készen állt a séf és az új menü bemutatkozására, amikor azonban beütött a koronavírus második hulláma, ami mindent felülírt.


Kisebb újratervezés és több hónap várakozás után idén már az új séffel, Tatai Mártonnal (Costes, Flat White) álmodták meg a Zelna új menüjét, ami a Balatont körülvevő környezetből merített ihletet, és háromféle választási lehetőséget kínál: az Erdő, a Kert és a Tó ízeit. A koncepció szerintem zseniális, nehéz volt a választás, de végül az Erdő mellett döntöttem.  


Az előételt megelőzve érkezett egy falatnyi amuse-bouche: tarte kosár aszalt paradicsommal és lime-mal finomra hangolva, majd egy kis sült hagymás vaj, leheletnyi csillagánizzsal fűszerezve, ami kovászos kenyérre kenve készítette elő a terepet a háromfogásos menünek. Előételnek kacsamáj rebarbarával, fenyőmaggal és mogyorós szivaccsal, amit az égetett gomba consommé követett, végül a főétel: vaddisznópofa szarvasgombával, karalábé variációkkal és fekete ribizli szórással. A desszert alapját pedig az eper adta, ami sóskaramellel, sóskával és pisztáciával volt megbolondítva. Ízléses tálalás és merész ízkombinációk jellemezték az egész menüt.


Nem szeretnék a főzős műsorokból már jól ismert textúra és egyéb szavakkal dobálózni, szerintem elég csak annyit mondanom, hogy az ízek és az állagok tökéletes egyensúlyban voltak és elképesztő harmóniát alkottak. Még olyan elsőre szokatlannak tűnő ízkombinációkban is, mint a főétel karalábé-ribizli, vagy a desszert eper-sóska párosa. Az utóbbi a sóskaramell mellé szerintem különösen ügyes csavar volt – mind az étlapon olvasva, mind pedig megkóstolva. 

Én talán a gomba consommé-t vártam a legjobban az Erdő menü fogásai közül, ami abszolút nem okozott csalódást, sőt! Natúr csiperke, hajszálvékonyra szeletelve, égetett laskagombával – a gomba és az erdő ízei egyetlen, intenzív levesbe sűrítve.


A menü kérhető borpárosítással, és akár külön-külön, á la carte is megrendelhetjük a különböző fogásokat. A borlapon egyébként a saját termékeiken kívül megtalálhatók még egyéb pincészetek, mint például a Dobosi, Skrabski, Fodorvin vagy Gyukli Pincészet borai is.

A Zelna törekszik arra, hogy minden alapanyagot helyi termelőktől szerezzen be és állítson elő. Ha csak borkorcsolyát szeretnénk fogyasztani az italunk mellé, választhatunk olívabogyó, zöldség chips és kovász chips közül, vagy pedig tálakon kérhetünk válogatást a balatoni sajtokból, húsokból, esetleg mindkettőből vegyesen.


Bár kifejezetten gyerekmenü nem szerepel az étlapon, amikor felmerült, hogy a hároméves kislányommal érkeznénk, készségesen ajánlottak a gyerekek számára is szimpatikus menüvariációt (csirkés főétellel). Sőt, pár játékot és szórakoztató kiegészítőt is tudnak kínálni az asztalnál ülő gyerekeknek – amolyan „mobil gyereksarokként”. 

Én végül gyerek nélkül és gyalogosan érkeztem, és bevallom őszintén: nem bántam meg. A Zelna elsősorban nem a kisgyerekes családok törzshelye, szerintem akkor lehet a legnyugodtabb az esténk, ha a gyerekeket rábízzuk a nagyira, mielőtt a párunkkal, vagy a barátokkal betérnénk egy kellemes borozásra és/vagy vacsorára. 😊


Mire a menü végére értem, és jóllakottan kortyoltam a kávémat a teraszon, már közeledett az este, és a szökőkút környékén összegyűlt lelkes gyereksereglet hangját szép lassan elkezdte felváltani a fiatal párok és társaságok izgatott morajlása. Pezseg az egész környék, és szemmel láthatóan a pezsgés egyik középpontja maga a Zelna. Egész évben nyitva vannak, főképp vacsoraidőben, de hétvégén ebédre is, és minden hónap utolsó vasárnapján brunch-csal várják a vendégeket.

A kései ebéd folyamán hiányérzetem csak amiatt maradt, hogy a nagyon szimpatikusnak tűnő kovász chipsnek már nem jutott hely. De sebaj, mert egyéb pozitívumai mellett ez is egy jó indok lesz majd arra, hogy visszatérjek. Egy biztos, a Zelnába érdemes ellátogatni, hiszen minden adott hozzá, hogy idővel mi is törzsvendégekké váljunk a hangulatos borbár teraszán, egy pohár rizlinggel a kezünkben, mindössze pár lépésre a Balatontól.

Fotók: Zelna Borbár és Vinotéka

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

B A R A kérdez: Arcok a TÓ körül: 17. Bálint Ildi és családja / SPÁJZ SZÖRP

B A R A kérdez: Arcok a TÓ körül - 1. Nóri és Peti / PEKEDLI

B A R A kérdez: Arcok a TÓ körül - 37. Sosztarits Luca / LUCART